Diploma terv:

A diplomamunkám a kirekesztéssel, az irredentizmussal, és a rasszizmussal foglalkozik, kiemelt tekintetben a xenofóbiával. Célom, egy többcsatornás videó készítése, amit média installációként, tematikus bemutatókon és közösségi terekben lehet installálni.

A videók tematikája és szerkezete elősegíti azt, hogy a választott probléma közvetlen testközelbe kerüljön a megadott térben közlekedőkkel, az audiovizuális tartalom a különböző társadalmi csoportok aktuálisnak vélt problémáit, konfliktusait, feszültségmegoldó módszerrel kívánja kezelni.

A tematika nem a tudatosan szervezett, és konceptuálisan alátámasztott aktív rasszizmussal, és kirekesztéssel foglalkozik, hanem célja azon emberek megszólítása akik ebben a közegben nevelkedve közvetve, vagy közvetlenül, a rossz és vélt tapasztalataikat, érzelmeiket, előítéleteiket a megadott társadalmi csoportra vetítik ki.

A mű szándékos érzékenységgel viszonyul azokhoz a befogadókhoz, akik nem tudatosan rasszisták, de a kirekesztés érzetét valamilyen személyes tapasztalatra támaszkodva igazoltnak érzik.

A mű a probléma felvetés pillanatában próbál azonosulni ezekkel az emberekkel, nem szándéka kritikát, ítéletet mondani felettük. Abból a kérdésből indul ki, hogy az amitől félünk vagy elítélhetőnek tartjuk, az valódi probléma-e, és milyen kapcsolatban van ez az indulatok valódi kiváltó okával.

Ha ellenérzésünk van, a romákkal vagy a hajléktalanokkal szemben, általában, testi sértéssel, trágársággal, és bűncselekményekkel kapcsolatos példákat hozunk fel az adott csoporttal szemben.

A munkám célja, rávilágítani arra, hogy valójában az agressziót el kell utasítanunk, és a neveltetéssel és bizonyos egyéni tapasztalatokkal szerzett előítéleteket kell oldanunk, mivel ezeknek nem lenne szabad automatikusan összefüggésbe kerülnie semmilyen csoporttal, teljesen függetlenül attól, hogy az adott csoport hány százaléka bűnöző, agresszív, tanulatlan stb.

Bár a mű kisebbségekkel és kirekesztett társadalmi csoportok problematikájával foglalkozik, de nem idealizálja őket. Nem fektet nagyobb hangsúlyt egyetlen kiemelt csoportot sem. Általános problémaként kezeli a gyűlöletet és a kirekesztést és ezek ellen a tényezők ellen kíván fellépni, nem egy adott társadalmi csoport mellet vagy ellen, épp ellenkezőleg, minden csoporttól függetlenül.

A munkám célja, hogy megmutassa a minket körülvevő társadalom problémáinak komplexitását, és arra buzdítson minden szemlélőt, hogy a problémáit tanulja meg előítéletek és általánosítás nélkül kezelni, és közösen megoldást találni a csoportfüggetlen devianciára, kirekesztésre, bűnözésre.

Az itt bemutatott képeket és filmeket mind a képzőművészet közeli munkáim közül válogattam ki, melyek nem feltétlenül a leglátványosabbak vagy a legsikeresebbek munkáim. Azt a folyamatot mutatják be, hogy a művészeti attitűdöm hogyan formálódott az öntireflexív alkotások felől a társadalmi kérdések felé.

P.S.I. [2005] video installáció

A P.S.I. a víz alatt tapasztalt félelmem vizuális megfogalmazása. 3 egymás mellett kiállított álló formátumú statikus mozgókép. A kiállított film olyan mértékben le van lassítva, hogy befogadó nem tudja eldönteni álló, vagy mozgóképet lát. Morph technikával készült és a víz alatt eltöltött igen rövid időmet nyújtja el hosszú percekre, és nagyon lassan mutatja be az ott tapasztalt pánikot. A film egyszersmind annak a pillanatnak a dokumentuma, amikor először nyitottam ki a szememet víz alatt.

Az itt bemutatott demo egy rövid részletet mutat be az installáció screenjeinek valós idejű látványából, és megmutatja a képeket felgyorsítva, hogy a mozgás értelmezhető legyen.

selphobe [2006] video installáció

A selphobe egy empirikus installáció. Egy társadalmilag nehezen tolerálható indirekt reakció - a szociális fóbia - különös jellegét igyekszik megragadni és triviálisnak tűnő szituációkat más szemszögből megmutatni.

A szociofób és az átlagember által tapasztalt világ viszonyát ábrázolja. A kulcs probléma egy idő- és tér specifikus koncentrációs zavar.

A szociofób ember, szellemileg a leginkább egy szituáció előtt illetve után aktív. A szociofóbia egy paranoiás állapot, egy banális szituációban tapasztalt megsemmisítő tehetetlenség és/vagy egy fals ön-diagnózis szenvedő alanya. A krízishelyzet, amely gyakran egy egyszerű csevegési szituáció is lehet, pánikreakciót indukál, amely leköti a lelkiállapotával küzdő ember csaknem minden intellektuális képességét, mely depressziós, rosszabb esetben, pszichoszomatikus tüneteket is eredményezhet.

Az installáció célja a fóbia természetének átélése. Olyan helyzetbe kényszeríti a szemlélőt, hogy ne

tudjon megbirkózni egy látszólag egyszerű feladattal, nevezetesen, hogy dekódoljon egy szöveget.

Egy szöveget írtam egy neonnal megvilágított 2 méter magas hasáb egy oldalára. A hasábot olyan közel toltam egy falhoz, hogy a rajta lévő szöveg annak mérete miatt olvashatatlanná váljon.

on – sey [2007] rövidfilm

A film szereplője lehetőséget kap, hogy válasszon ’igen’ és ’nem’ között. Mikor a figyelme határozottan az egyik válasz felé orientálódik, ellenérzésekkel, trágárságokkal és erőszakkal kell szembesülnie. Döntésképtelen helyzetbe kerül. Bármelyik variánst is választja, minél közelebb kerül a véleménynyilvánításhoz, annál kevésbé tolerálják a döntését. Végül az agresszió és az ellenvélemény maga alá temeti.

A film a magyar társadalom általam tapasztalt helyzetére reagál. Célja, hogy felhívja a figyelmet az elvek és az identitás tiszteletére, valamint az agresszió és az indulatok kártékony hatására. Jogunk van dönteni, vagy tartózkodni, de nem ítélkezhetünk senki felett, aki ezzel a jogával élve, más vélemények ad hangot, mint a miénk.

in the name of pop! [2008] video installáció

A munkám a szimbólumok birtokbavételével foglalkozik. Azzal a gesztussal, amikor a hippik a konzervatív generáció, és az állam hatalmának szimbólumait kisajátították, és hétköznapi értelmet adtak nekik, ezzel elvéve azok magasztos jellegét.

A hippik katonai zubbonyának felvétele volt az egyik legtipikusabb példa erre a tiltakozásra, amelynek jelentése ez volt; az egyenruha, amelyet én a civil is viselek, senkit sem jogosíthat fel arra, hogy gyilkoljon.

A brit fiatalok állammal és konzervativizmussal szembeni tiltakozásának egyik fontos attribútuma volt Nagy-Britannia zászlajának a Union Jack-nek egyszerű szövetként való alkalmazása. Bárhova felfestették dekorációként, vagy a zászlót egyszerű textília státuszba taszítva, inget szabtak belőle. A The Who együttes egészen a mai napig élő rock ’n’ roll szimbólumot kreált a Brit lobogóból.

Erre az elsősorban popzenei kultúrához kapcsolódó gesztussorozatra Jimi Hendrix tette fel a koronát [már 69-ben] a Woodstock fesztiválon, ahol torzított elektromos gitáron, egyéni felfogásban, eljátszotta az amerikai himnuszt.

Úgy gondolom, hogy a szimbólumok kisajátításának a mai Magyarországon is van aktualitása, persze egészen más kontextusban és egy lényegesen bonyolultabb társadalmi szituációban.

Az általam készítendő videó installáció a magyar himnuszt sajátítja ki a mai popkultúra zenei nyelvén, kritizálva annak jelenlegi torz státuszát, és a popkultúra színvonalát is.

Az installáció elemei egy TV egy posztamensen, amin a magyar himnusz karaoke változata fut, angolra lefordított szöveggel, előtte pedig egy élő mikrofon, egy állványon.

motion portraits - from project 'period' [2009] portréfilmek

A rotterdami WdKA AV Design szakján készült projekt kisérő filmjei.

http://period2009.blogspot.com/